TEIS Média

00:06′ A szakképzés olyan, mint egy bombabiztos bunker

Oktatás
Oktatás
00:06' A szakképzés olyan, mint egy bombabiztos bunker
/

Ez pedig hátránya, és nem előnye. Dr. Szilágyi János a Népszava Mindent elölről kell kezdeni c. cikkében fejtette ki, mitől korszerűtlen és kirekesztő a magyar szakképzés. Ezzel együtt olyan stabilan építette fel a puszta politikai érdekeket szem előtt tartó NER, hogy egy átfogó oktatási reform bevezetése után is nehéz lesz modernizálni, a 21. század igényeit kielégítő szakember képzést megvalósítani.

Szegregáló szakképzés

Amint a szerző kifejti, a mai szakképzés szegregációra épül, egyáltalán nem alkalmas a Z és az alfa generáció munkaerőpiacra való felkészítésére. Nem veszi figyelembe a digitális, tudásalapú társadalom és a robotizáció igényeit. Szerinte ez a folyamat a rendszerváltás óta nem változott, de a 2010-es évek eleje óta még romlott is.

Szilágyi utal arra, hogy azokban az országokban, ahol jól működik a szakképzés, ott az iskolázottság is magasabb. Nem lenne szabad ragaszkodni a „klasszikus kapitalizmussal kompatibilis szakképzési rendszer”-hez. Ahelyett, hogy az összeszerelő szalag mellett robotként működő, kizárólag egy munkafolyamatot elvégezni képes betanított munkásokra építenénk az ország jövőjét, olyan kreatív szakembereket kellene képezni, akik képesek a változó munkaerőpiacon rugalmas tusással, az élethosszig tartó tanulás képességével részt venni. A közismereti tudásnak, a szakmai kompetenciáknak és puha készségeknek nevezett szociális és kommunikációs hozzáállásnak olyan elegyét kellene tudni biztosítani a szakképzésnek, ami ezeket célokat szolgálja.

Az alig egy éve bevezetett szakképzési modellt bebetonozta a rendszert, ami sok diák számára zsákutcát jelent. Ezért reménytelen az általános reform ezen a területen. Olyan egységes (komprehenzív), befogadó, az esélyegyenlőséget biztosító (inkluzív) iskolarendszerre lenne szükség, amelyben minél több diák sikeres érettségi vizsgát tudna tenni.

Okos társadalom építése

„Az okos társadalomhoz kiművelt szakemberek sokaságára van szükség. Középtávon meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az érettségizett 19-24 év közötti fiatal korosztály jelenlegi 61,5 százalékos aránya érje el a finn vagy japán szintnek megfelelő 90 százalékos szintet.” – írja Dr. Szilágyi.

Több európai példát hoz arra, ahol az alapképzést (általános iskola) 9-10 évre hosszabbították meg a nálunk jelenleg is működő 8 évfolyam helyett. Emiatt itthon nemcsak a tankötelezettség felső határát kell visszaállítani 18 éves korra, de a megnövekedett alapozási időre a politikai befolyástól mentes alaptantervet kell bevezetni. Véget kell vetni az autoriter, ismereteket készen tálaló, azt bifláztató, visszakérdező iskolának. Át kell adni a helyet az élményalapú, motiváló, kíváncsiságra, érzelmi elköteleződésre alapozó oktatásnak.

„Nem téveszthetjük szem elől, hogy nemcsak jó szakembereket kell adnunk az országnak, hanem boldog, sikeres, felelős, a világban eligazodni tudó, kritikus és cselekvő állampolgárokat is.”

A szakértő azt is megjegyzi, hogy a pedagógusok voltak a rendszerváltás utáni idők egyik nagy vesztesei. Az ő anyagi és társadalmi elismerésük sokat romlott az utóbbi harminc évben, és ez sem segíti a jó irányba való haladást. Tovább rontja a helyzetet, hogy a szakképzésben oktatók elvesztették közalkalmazotti státuszukat.

Nem a szakemberképzés színvonalának emelését hozta a szakképzési centrumok létrehozása, majd ezek duális vezetésének bevezetése sem. Az egyes intézmények teljesen elveszítették önállóságukat, a központi irányítás pedig a politikai harcok terepévé vált. Ezen felül az irányító minisztériumokban is a kelleténél nagyobb az adminisztrációs vízfej.

Az alapoktól való újjáépítés

„Első lépésként meg kell szüntetni a kettős irányítást, új pályázatokat kell kiírni, amelyben egyedüli kritériumként kell elvárni a szakmai és vezetői képességeket, hogy kiszabadítsuk őket a politikai „fogságukból” annak érdekében, hogy a szolgalelkűség helyett a szakmához való hűségük érvényesüljön.”


Az átfogó változásokhoz első sorban egy összefogó szereppel felruházott, önálló oktatási minisztériumra van szükség. Meg kell alkotni a 21. század vízióit tartalmazó, az óvodától a felsőoktatásig a teljes skálát átölelő oktatási kerettörvényt, amely meghatározza az egyes iskolatípusok küldetését, és az átjárhatóságot. Ehhez olyan szakemberek kellenek, akik rendelkeznek megvalósíthatósági tervekkel, és a jó gyakorlatok beépítéséhez szükséges nemzetközi kitekintéssel.


Mint már címben is utaltunk rá, a szakképzésben jelenleg olyan bebetonozott, jogilag körülbástyázott rendszer működik, amit nehéz lesz lebontani, és elejéről kezdve újra építeni.

Forrás: nepszava.hu

Kiemelt kép: https://szakszervezetek.hu/hirek/14401-szakkepzes-uj-gazdaval