TEIS Média

Mire használható egy választási program?

Mire használható egy választási program?

Szerkesztői megjegyzés:

Szakértői konszenzus szerint egy választási program leginkább arra alkalmazható, hogy ha egy politikus járja az országot, s nincs egy pódium vagy hordó, amire felállhatna – akkor kéznél/lábnál legyen egy ilyen eszköz. Vagyis: legyen elég hosszú és részletes, hogy ráállva kiemelkedhessen a politikus a tömegből. Bár csak 1-2 százaléknyi ember van, aki végigolvas egy ilyen irományt – mégis csak kell, hogy legyen benne erő, tartalom – különben a legkisebb szellő is kifújja az a politikus lába alól.

Szerkesztőségünkön belül sokat vitatkoztunk az anyagról, mit is  lássunk meg benne? Azt, ami benne van – vagy azt, ami nincs, vagy nem a mi kényes ízlésünknek megfelelő? Beszéljünk arról, hogy mit tartunk elnagyoltnak, mit túl hosszú lére eresztettnek? Hol hiányoznak – vagy hol feleslegesek a konkrétumok? Így végül is úgy döntöttünk, hogy nem készítünk szerkesztőségi anyagot – de helyt adunk egy olyan véleménynek, mely nem feltétlenül tükrözi a TEISmedia álláspontját, de érdekesnek, vitaképesnek tartjuk.

Egy poénos választási programPetschnig Mária Zita alapján

 

Mire használható egy választási program?„A 2010-ben színre lépő második Orbán-kormány programjában nem volt szó sem az illiberális demokrácia intézményi feltételeinek létrehozásáról, sem az autoriter hatalmi berendezkedés kiépítéséről, sem az ország külpolitikai orientációjának átszabásáról, sem pedig az unióval szembeni szabadságharcról. Vagyis mindarról, ami immár nyolcadik éve növekvő megütközést és aggodalmat vált ki az Európában, demokráciában, nemzetben gondolkodó, a nemzeti felemelkedésben hinni és bízni akaró állampolgárokban és meghatározó nemzetközi kapcsolatainkban is. Ez az írás a 2010-ben elfogadott kormányprogramban szereplő fontosabb tételek felidézésével kíván emlékeztetni a kormányra kerülők azon eszméire, ígéreteire, vállalásaira, amelyek sajnos az azóta eltelt esztendők során sem veszítették aktualitásukat. (A www.parlament.hu-n olvasható program a mai napig is a Fidesz-kormányzás közjogi alapja, cselekedeteik letagadhatatlan mércéje.) A cikk a bukott kormány szembesítése egykori főbb gondolataival és szándékaival, s egyben ajánlati lista az újonnan színre lépni kívánóknak.”

(Igazán kiváncsiak lennénk, mit tudnának ez ellen felhozni a NER urai 🙂 )

A közös alap – hozzászólások, észrevételek

 

Javaslok egy általános bevezetőt, jövőképet – Milyen Magyarországot akarunk. (PR szakembereknek kell megfogalmazniuk – a tartalom a következő lehet, az a 3-6 pont, amit a kampányban egységesen kell képviselni é

Mire használható egy választási program?

s kommunikálni.)

Érvényesüljön a közjóolyan országot hagyunk az unokáinkra, ahol a gazdaság, társadalom, kultúra, környezet hosszú távú fenntarthatósága érvényesül, ez biztosítja az ország és lakosainak a biztonságát és boldogulását.

Az alapot a korszerű tudásra és innovációra épülő, kiszámítható és környezettudatos  gazdaság biztosítja. Az emberek nem mások rovására keresik a boldogulásukat. Cselekvő részesei a társadalomnak, ahol a dolgok ott dőlnek el, ahol ehhez az információk és a lehetőségek adottak. Együttműködéssel, valódi vitákkal keressük a megoldásokat. Közösen „találjuk ki Magyarországot” – hiszen nem csak az országhatár, hanem nyelvünk, kultúránk, történelmi hagyományaink kötnek össze egymással. Földjeink, vizeink, természetünk  védelme is azt követeli tőlünk, hogy jobb állapotban adjuk vissza unokáinknak a kölcsönkapott Földet. Egy ilyen program adhat valódi biztonságot és biztos jövőt: nem elég, ha csak kevesek élnek jobban – vagy ha választások előtt osztogatnak, amit majd elvisz az infláció. Természetesen minden érintettnek jól esik a 13. havi nyugdíj – de belátható, hogy olyan fenntartható nyugdíjrendszerre van szükség, mely nem csak a millós nyugdíjjal rendelkezőknek, hanem a legszegényebbeknek is tisztes megélhetést tud biztosítani. Nem engedhető, hogy tudatosan szétválasszák a gazdagok  és a kevésbé tehetősek egészségügyét! Ne üljünk fel a migránsokkal riogatóknak, akik sokkal több migránst fogadtak be, mint amit kértek tőlünk – igaz, jó pénzért, a családi kör zsebébe. Nemzetünk szuverenitása, nem azt jelenti, hogy akadályozzuk természetes szövetségünk, az EU egységes fellépését – hanem azt, hogy boldogulni tudjunk. Ne pocskondiázzuk barátainkat, akiktől segítséget, kölcsönösséget várhatunk – közben kiárusítjuk az országot azoknak, akik valóban gazdasági, kulturális fenyegetést jelenthetnek. A környezetvédelem nem azt jelenti, hogy az állam jó áron, nagy nyereséget biztosítva felvásárolja a környezetszennyező üzemeket, majd újabb közpénzből végzik el a szükséges lépéseket.

A nemzeti egység nem azt jelenti, hogy mindent egy ember dönt el kényére-kedvére, hanem azt, ha egymástól eltérő világnézetű, gondolkodású emberek is megtalálják azt a közöst, melyre építhetün.

Szabad Magyarország – A korrupció felszámolása

A NER-nek nem “korrupciós” – hanem maffia ügyei vannak.  A napi szóhasználatban mindenképp kerülni kell.

(A korrupció egy magyaros, kedélyes cselekedet – anyagi előnyökért kijárunk valamit a hatalombál, államigazgatásban – vagy nem kérünk számlát. Orbán Viktort pedig nem lehet korrumpálni, hiszen ő maga az, aki rátelepedett a családjával a gazdaságra.)

Nem csak a kormányzat – hanem a közpénzek teljes átláthatósága legyen követelmény. A céges hálók is legyenek átláthatók – ebben a civil szervezetek szerepe csak erősödjön!

Alkotmányozás

Ebben a pontban kell(ene) megfogalmazni, hogy mi legyen az alaptörvénnyel – mert hiába tetszik Vörös Imre elképzelése, nagy kérdés, hogy az új kormány nem szalad-e bele jogállamisági kérdésekbe – melyekben az „EU” az új kormánnyal kapcsolatban sem lehet elnéző. https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/hu_rol_country_chapter_hu.pdf

Feltételezem, azokban a pontokban, melyek a jogállamisági jelentésben szerepelnek, nagyobb szabadsága lehet az új kormánynak/parlamentnek – ilyen pl. a bíróság lefejezése, Kúria elnökének a kifogásolt kinevezése, a pártkatonák célzott és tudatos bebetonozása. De kérdés, hogy eliminálható-e az AB tagok megválasztása – egyrészt ebben is voltak testreszabott változtatások, másrészt nem érvényesült a korábbi, paritásos választás. Hasonló alapon lehet fellépni az egyszínűvé vált testületekkel és az „örök életre” bebetonozott kinevezésekkel szemben is.

Rendkívül fontos, hogy az un. „visszalkotmányozási” lépéseket előre megfogalmazottan népszavazássá kell nyilvánítani, s ezekben a pontokban a MKKP-val is meg kell egyezni. Ugyanis ha ez megkapja az 50% +1 szavazatot, az nagyon jelentős legitimációs bázist jelent.

Az alkotmányozási fejezet előtt tán nem ártana egy összefoglaló rész: Milyen Magyarországot szeretnénk? (Ugyanis maga az alkotmányozás ezután már technikai kérdés.)

A szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni az államszervezetünkben.  Ez azt jelenti, hogy oda kell telepíteni a hatásköröket és erőforrásokat, ahova azt a célszerűség megkívánja. Települések, járások/kisrégiók, régiók szintjén kell az elveket a gyakorlatban is érvényesíteni. Ezért megfontolandó, hogy létezzen egy országos érdekegyeztető fórum, melyben a legnagyobb súlya a régiók közvetlenül választott képviselőinek van. Ez egy második kamarája lehet a parlamentnek – az érdekek közvetlen megjelenítésével egyfajta szűrő szerepük lehet például törvények egyszeri visszautalásával. Így a politikai döntések elsődleges szerepe fel is szabadul az ilyen terhek alól – ide a képviselőket itt teljesen arányosan, a jelenleginél alacsonyabb bekerülési küszöbbel lehessen megválasztani.

A társadalmi élet az együttműködésre, valódi vitákra épüljön. A népszavazásoknak – vagy éppen azok blokkolásának – nagy szerepe volt a politikánkban. „az ügydöntő és a többféle joghatású népszavazás … gyakorolhatóságát, a képviseleti demokrácia keretei között, újra kell gondolni[i]”- Tekintve, hogy saját ellenzéke elől az orbánizmus gondosan elzárta azokat a lehetőségeket, melyekkel élve – és visszaélve – rombolni tudta az akkori kormányzatokat, sokan gondolják, hogy egy új rendszerben sokkal szabadabban, bővebben kellene élni a népszavazás eszközével. Tévednek.

Ha megnézzük az eddigi népszavazásainkat[iv], akkor azt látjuk, hogy a NATO és EU csatlakozásunk jóváhagyásán kívül az összes többi nem teljesítette a fenti feltételeket.[v] Sokszor még az sem volt egyértelmű, hogy miről is szól a szavazás, mi lesz a következménye, nem érdemi viták voltak hanem szimpátia-szavazások. Mindezek alapján ügydöntő népszavazást csak valamilyen konszenzus (vagy a közeli helyzet) legitimálására célszerű korlátozni, amennyibe teljesültek az előkészítés szigorú követelményei. Ugyanakkor helye lenne a népi kezdeményezéseknek (egy adott kérdést kötelező-e megtárgyalnia a parlamentnek), de a legtöbb esetben valamilyen (un. deliberatív vagy részvételi) módszert célszerű alkalmazni, melyek kompatibilisek a képviseleti és a közvetlen demokratikus eszközökkel.

Önkormányzatok:

Ld: előző pont, államszervezet általános kérdései (szubszidiaritás)

EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGEGÉSZSÉGÜGY

A programban jó célok fogalmazódnak meg, de ezen a területen is szükség van arra, hogy egy valódi társadalmi-szakmai vitán dőljenek el a kérdések. A legfontosabb teendő az, hogy tegyük tisztába: adott biztosítás milyen-, és milyen színvonalú ellátást tesz lehetővé, melyhez a társadalom minden tagja azonos eséllyel jusson hozzá. (A világban nincs olyan EÜ rendszer, mely egyszerre tudná biztosítani a legmagasabb szintű, legkorszerűbb ellátást mindenki számára azonos módon – ugyanakkor olcsón is.

https://geo2.blog.hu/2015/10/25/az_egeszsegugy_dilemmai_967#c33174721

 

OKOS MAGYARORSZÁG – KÖZOKTATÁS

„A bérek fokozatos, kiszámítható és tényleges növelésével erősítjük a pedagóguspálya vonzerejét, és helyreállítjuk a bérek értékállóságát biztosító garanciát.” Erre egy általános, a szakmák presztízsét alakító és elismerő rendszer keretében kerüljön sor – a bejegyzés végén egy szakmai megoldási javaslatot ismertetek.

Első lépésként a fiatal, pályakezdő, a hátrányosabb helyeken is munkát vállalók bérét kell lényegesen megemelni.!

GONDOSKODÓ MAGYARORSZÁGA  SZOCIÁLIS ÜGYEK

„A települési támogatás, azaz a helyi krízissegélyezés esetében vissza kell állítani a helyi döntéshozók lehetőségeit, különösen a szabad felhasználású pénzbeli segélyezés tekintetében, amelyhez a (legalább részleges, és a szegényebb települések esetén nagyobb arányú) központi normatíva is hozzátartozik.” Nemzetközi és hazai példák alapján állítható, hogy hasznosítani kell a civil szervezetek pozitív tapasztalatait!

„A szociális dolgozóknak azonnali, legalább ötven százalékos béremelést kell kapniuk. – kapcsolódva a szakmai értékeléshez.” – ld. a közoktatásnál elmondottakat.

CSALÁDPOLITIKA, AZ IDŐSEK ÉS NYUGDÍJASOK VÉDELME

 

A tervezetben megfogalmazottak alapjában helyesek, ugyanakkor épp kiemelt fontosságuk miatt ezekre a területekre is igaz, hogy kívánatos, hogy átfogó szakmai, társadalmi vitákban szülessenek a megoldások.

Közvetlenül is elküldheti a véleményét:

jelzes@kozosalap.hu

Melléklet:

Szakmák, munkakörök presztízse, értéke – és bérezése (Háttéranyag)

 

Elég egy este végighallgatni a rádiót, TV-t, hogy sorra megtudjuk, milyen alacsony a pedagógusok, szociális munkások, EÜ szakdolgozók, rendvédelmi dolgozók, önkormányzati tisztségviselők (stb, stb) fizetése, s hogy mindezen változtatni kell. Rendben, de kinek mennyit, hogyan – azt hogy határozzuk meg?

Bevett és általános módszer, hogy időnként 1-1 szakmát felkarol a politikai – ha ebben üzletet lát, vagy éppen le kell szerelni egy csoportot. Azután jön a következő – s ha elég erősek és hangosak, akkor ők kapnak valamit – s így szépen körbe-körbe járunk. Azután észrevesszük, hogy azok, akik eddig nem hangoskodtak, nem tüntettek, nagyon lemaradnak, s hirtelen borul a bili – így jártunk az EÜ dolgozókkal, a fizika és kémia tanárokkal.

 

Érdemes lenne ezért hosszabb távra gondolkodni. A béreknek tükrözniük kell a társadalmi presztízst – ami különböző tényezőkből alakul ki. Ha megpróbálunk egy időre eltekinteni a történelmi hagyományoktól, a változó piaci viszonyoktól, akkor a következőket találjuk:

 

  1. Milyen elméleti és gyakorlati ismeretekre, tudásra van szükség, s itt nem csak a szakmai, hanem a vezetői tudás is számít. Egy dolog egy íróasztalnál vagy laborban dolgozni – s más, ha nagy szerepe van az emberi kapcsolatoknak, ha több embert is kell irányítani.
  2. Viszonylag egyszerűbb az a gondolkodási keret, ahol jól leszabályozottak a folyamatok, utasításokat alapján kell a problémákat felismerni, s más, ahol komplex, új kérdéseket kell kreatívan megoldani, tágabb környezetben kell a feladatokat értelmezni s megoldásokat találni.
  3. Eltérő a felelősségvállalás mértéke is. Van, akinek egyszerű utasításokat kell végrehajtania, mások komplex, több területet és szakmát érintő kérdésekben kell döntést hoznia. A tevékenység lehet, hogy csak egy szűk környezetet érint – egy másik sokkal átfogóbb, szélesebb körre hat. Van, akinek a tevékenysége csak közvetetten, másoké közvetlenMire használható egy választási program?ül is hat az eredményességre.

A megvalósítás nem olyan egyszerű – de bizonyítottan működik. [i]Olyan, több tízezres vállalatoknál alkalmazzák, ahol a legkülönbözőtt munkakörök léteznek – segédmunkástól kutatómérnökig, adminisztrátortól kereskedelmi igazgatóig, vagy ahogy mondhatjuk, alkalmas a körte és az alma – vagy éppen a banán – összehasonlítására.

 

Ezt a munkát egy társadalmi vita keretében kell elvégezni – amiben természetesen részt vesznek a szakértők is az egyes területekről. Összetett dologról van szó – számos kérdés merül fel:

 

Minden terület igyekszik a saját munkaköreit, azok értékeit „feltornászni” – ebben a szakértők és a nyilvánosság szabhat határt – valamint az, hogy ha olyan magasra értékeljük a tényezőket, azután megnézzük, hol is vannak azok az emberek, akiknek a tudása, problémamegoldó képessége, felelősségvállalása megfelel azoknak a követelményeknek, akkor jön a meglepetés: a valóságban nagyon kevés ilyen munkatársat lehet találni. Ennek az a következménye, hogy több tényleges munkakörről van szó – például belátható, hogy egy iskolából kikerült szakembernek még nincs megfelelő tapasztalata, s még nem szerezhette meg az összes ismeretet. S lássuk be, vannak, akik sosem lesznek képesek megfelelni ezeknek a követelményeknek. A megoldás valójában egyszerű: több munkakörről van szó, hasonlóan, mint ahogy a tanárok esetében is van már erre példa.

A rendszer munkakörök – és nem az azt betöltő személyek értékelésére alkalmas. Viszont ha ismertek a követelmények, akkor az ösztönözhet a nagyobb teljesítményre, másrészt segít az önértékelésben is. Az eltérések alapján megállapítható, hogy milyen fejlődésre – és milyen fejlesztésekre, képzésekre is van szükség az adott helyen.

A munkakörök leírása azzal is jár, hogy le kell írni a főbb feladatokat, a felelősség határait és a hatásköröket. Ekkor kiderül, hogy van-e párhuzamos munkavégzés, tisztázottak-e a felelősségek és a hatáskörök – sok átfedést fogunk találni.

 

Az írás elején a bérekből indultunk ki – térjünk is vissza ehhez.

Mire használható egy választási program?

Az ábra azt mutatja, hogy egy adott XZ Rt esetében hogyan alakulnának a megállapított bérek a munkaerőpiaci adatokhoz képest, s hogy hol a legkiugróbbak az eltérések. Láthatóan a szellemi munkakörökben jelentős a különbség, különösen a beosztott diplomások esetében. Ha nem változtatnak ezen, akkor a fiatal, jó képességű álláskeresők máshol próbálkoznak, s ez veszélyes lehet a jövőre nézve. S a példa egy valódi helyzettel mutat hasonlóságot: természettudományi érdeklődésű fiatalok nem mennek el a rosszul fizetett tanári pályára, ezért ma már szinte lehetetlen frissen végzett fizika és kémia tanárokkal találkozni.

 

Ha pedig azt látjuk, hogy valamely szakmacsoportban jelentős az elmaradás az átlaghoz képest, akkor annak óhatatlanul az a következménye, hogy kontraszelekció valósul meg.

A gyakorlatban persze nem lehetünk mindig abszolút következetesek – hiszen a munkaerőpiaci helyzet óhatatlanul befolyásolja a béreket – ilyet láttunk korábban a pénzügyi majd az informatikai területen is.

 

Minden kérdésre nem lehet egy ilyen tövid írásban kitérni – de számos dolog van, ami egy valódi társadalmi vitában fel kell hogy merüljön.

 

 

[i] https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0021_55_emberi_eroforras_gazdalkodas/425_a_munkakrrtkels.html