TEIS Média

Mi alapján dönt a választó? – A polgárok manipulálása

Mi alapján dönt a választó? – A polgárok manipulálása

Tudományosan is igazolt tény, hogy az emberek legtöbbje a legtöbb alkalommal érzelmi alapon dönt, félredobva a józan ész logikáját. A választások és az előválasztás közeledtével egyre aktuálisabb a kérdés: miért dönt úgy a választó, ahogyan dönt?

A továbbiakban részlet Sas Tibor: “Szűkülő Univerzum, avagy Környezetismeret felnőtteknek” című könyvéből:

Intelligencia függő viselkedés – A polgárok manipulálása

Az evolúció egy három-szintű, a külső (és belső) eseményekre reagáló mechanizmust alakított ki az élő szervezetekben:

  • Reflex reakció
  • Érzelmi reakció
  • Tudatos, értelmi reakció

Egy hatalom általában mindent elkövet annak érdekében, hogy az éppen aktuális kérdésben a polgárok a hatalomnak tetsző módon reagáljanak. Ennek eszköze a

  • hamis információk terjesztése, és
  • annak elérése, hogy a polgárok ezen információk hatására lehetőleg a hatalom által kondicionált módon érzelmi, de még inkább reflex síkon reagáljanak.

Mi alapján dönt a választó? – A polgárok manipulálása

Érdekes összefüggés van a reakció, a viselkedés kiszámíthatósága és a szervezet fejlettsége, intelligenciája között. A reflex az egy döntően örökölt, determinisztikus, azaz meghatározott jelenség, az érzelem az tapasztalaton alapul és statisztikusan viselkedik, a tudatos, értelmes reakció az tanult dolgokon és gondolkodáson alapul, viselkedése egy külső megfigyelő számára véletlenszerűnek tűnik.

A reflex reakciók feltétlenek, így a hatalom, amennyiben a választók reflexeire épít, feltétel nélkül támogatókhoz, szavazókhoz jut.

Az érzelmi reakcióknak már vannak feltételei, de sem a reflex, sem az érzelmi reakció nem végzi el a bejövő információ kritikus értékelését majd feldolgozását – ezt csak tudatos gondolkodás teszi meg. A hatalom ezért nem szereti a kiművelt emberfőket.

Intelligencia függő viselkedés

A három szint és mechanizmus (reflex, érzelem, értelem) minden emberben, párhuzamosan létezik. Hogy mikor, melyik mechanizmus lép életbe, és milyen események hatására, az már személyiség és intelligencia függő – de nem véletlenszerűen történik, megvannak a maga szabályai.

Egy primitív, alacsony szocializáltságú, iskolázatlan embernél döntően a reflexek a meghatározók.

Az átlagemberek az érzelmeikre hallgatnak, avagy öntudatlanul is az érzelmeik alapján döntenek.

Az átlag feletti intelligenciájú emberek az értelmükre hallgatnak, tanulmányaik és gondolataik alapján döntenek.

Egy elnyomó rendszernek nyilván az a jó, ha minél kevesebb a tanult ember az országban.

Ez a három féle mechanizmus valamelyike vagy mindegyike nem csak az emberekben, hanem az evolúció minden szintjén (a fizikai világban, az élővilágban, a gazdaságban, társadalomban) megtalálható.

Értékek és érdekek

Mindenki törekszik valami szépre és jóra, és ezeket a dolgokat a személy és a társadalom tudatában „értékek”, eszmék, ideológiák jelenítik meg. A tömeg manipulálására, önző és alantas célok megvalósítására ezek az eszmék kiválóan alkalmasak, mert az emberek könnyen elhiszik, hogy bizonyos negatív, rossz dolgok is a szép eszmék megvalósítása érdekében történnek.

Az elnyomó hatalmak mindig “értékeket” hangoztatnak, ezzel bírva rá a népet (osztályokat, rétegeket, csoportokat) arra, hogy a saját érdekeik ellen cselekedjenek.

A politikának azt kell képviselnie, hogy azon emberek érdekei érvényesüljenek, akik ezeket a szép eszméket és értékeket vallják.

Az eszmékre különösen fogékonyak a nehéz körülmények között élő és iskolázatlan emberek. Fogékonyak az emberek olyan eszmékre, melyeket hirdetve saját önző, káros, sokszor beteg és aberrált hajlamaikat kiélhetik a „szent célok” elérése érdekében.

Ennek következménye, hogy a szép eszmék általában lejáratódnak:

  • kommunizmus – pártok hatalma által,
  • vallások – egyházak által,
  • közösségi eszmék – szekták által,
  • szabadság – anarchisták által stb.

A lejáratott eszmék szép és nemes céljait ezek után nagyon nehéz megvalósítani, mert (sajnos teljesen érthetően) erősen negatív érzelmek, sőt reflexek alakulnak ki az eszmékkel kapcsolatosan, és működnek a társadalomban az eszmék nevének hallatára.

Mivel a történelem során az összes szép eszmét sikerült lejáratni, így azok megvalósítására csak a tudatos, kritikus gondolkodási szinten lévő, az átlagnál intelligensebb, pozitív gondolkodású emberek (progresszív élcsapat) segítségével lehetséges.

Részben segíthet a problémán az eszmék átnevezése, így azok is magukévá tudják tenni őket, akiknél a reflexek, illetve érzelmek dominálnak döntéseik során – azaz az emberek többsége.”