TEIS Média

Miért kell a rendszerváltás? – Önállóság – 6/16

Miért kell a rendszerváltás? – Önállóság – 6/16

Sokat beszélünk rendszerváltásról, de senki sem írta le pontosan, hogy mi a rendszerváltás, és miért van rá szükség. A sorozat előző részeiben öt szempontot már elemeztünk. Ebben a hatodik részben az önállóságot, mint az élő rendszer egyik feltételét vizsgáljuk meg Magyarországon.

Önállóság és önellátás

Amikor önállóságról beszélünk, akkor két fő szempontot szoktunk figyelembe venni. Az egyik az az önálló döntés joga és lehetősége: az adott egyén, szervezet, rendszer mennyire képes szabadon, külső (avagy belső) kényszer nélkül dönteni. A másik szempont az önellátás képessége: mennyire tudja a vizsgált rendszer saját maga előteremteni a működéséhez és létezéséhez szükséges erőforrásokat.

Az önállóság mértéke részben a szervezet életkorának, életciklus-fázisának is a függvénye. Egy gyerek „még” nem önálló, egy nagyon idős ember „már” nem önálló.

Egy szervezet csak akkor lehet önálló, ha ki tudja fejleszteni magában azokat a képességeket, melyek az önállósághoz szükségesek. (Ezt a témakört, azaz a fejlődőképesség szükségességét, mint az életképesség feltételét a következő, 7. részben tárgyaljuk részletesebben.)  Nyilván mindenki számára ismert az a jelenség, amikor a szülők (sokszor a legjobb szándékkal) burokban tartják a gyereküket, de ezáltal az önállóságukat nagyban korlátozzák, és még felnőtt korában is „gyerekként” kezelik csemetéjüket.

Természetesen egy szervezet fejlődésének összhangban kell lenni az őt befogadó rendszer fejlődésével és szabályaival.

Az önállóság szintjei

Magyarországon belül vizsgálhatjuk magának az országnak az önállóságát, a megyék, térségek, települések önállóságát, és maguknak a polgáraiknak az önállóságát.

Magyarország önállósága

Az önállátás képességeit tekintve Magyarország folyamatosan teret veszít. Nézzük meg a jelenlegi rendszert a fontos erőforrások (ipari termékek, élelmiszer, energia, infrastruktúra, munkaerő) szempontjából.

Az 1989-es rendszerváltást követően jelentősen emelkedni kezdett az import mennyisége, ami egyrészről nem lenne baj, de leálltak azok a termelések, melyek sokszor nem csak a belső igényeket elégítették ki, hanem exportra is dolgoztak. Nem csak nagyhírű és nagymúltú gyárak (Ikarusz, Ganz stb.) termelése állt le, hanem olyan kimondottan magyar élelmiszerek termelése is meredek zuhanásba kezdett, mint például az alma, hagyma, uborka, paprika. Magyarország ezekből ma már jelentős mennyiséget importál. Megnőtt a disznó- és marhahús import mennyisége is.

A folyamat oka részben a külföldi tőke ereje, mellyel Magyarországot egy új piacnak tekintik csupán, ahol a helyi termelés elnyomásával, a helyi gyártókapacitás felvásárlásával és sokszor megszüntetésével piacot teremtenek a saját előállítású termékeik exportja számára.

Fokozottan igaz ez az innovatív szellemi termékekre is, a magyar szoftvergyártás például teljesen összeomlott. A szürke állomány itthon nem talál megfelelő (és megfelelő bért biztosító) munkahelyet, és ezért külföldön próbál szerencsét.

Bár lennének megfelelő védelmi mechanizmusok, de a jelenlegi kormányzat a magyar lakosság érdekeit figyelmen kívül hagyva kizárólag a multinacionális tőke és a hazai kormányhű elit érdekeit szolgálja.

 A magyar energiaipar erős orosz befolyás alá került, mely nem csak önellátási, hanem döntési önállósági, azaz függetlenségi és stratégiai kérdéseket vet fel a jövőt illetően.

 Jelenleg Magyarország „munkaerő-importra” is szorul, sok helyi nagyberuházás munkaerő igényeit ukrán, szlovák, román munkaerő-behozatallal tudjuk csak megoldani.

Helyi önállóság

Magyarországon az önkormányzatok önállósága folyamatosan csökken.

A kormányzat első körben azokat az erőforrásokat központosította, és vette el az önkormányzatoktól, ami az ott lakó polgárok alapellátásához feltétlenül szükséges (kórházak, rendelőintézetek, oktatási intézmények).  

Második lépésben az önkormányzatok bevételeit adóztatta meg a kormány, majd a nagy önkormányzati adó-bevételt jelentő lokális vállalatokat emelte „országos-jelentőségű” szintre, és a tőlük befolyó adók egy részét is elvette az önkormányzatoktól. További ilyen lépés volt a főváros külön-adóztatása, majd a szolidaritási adó bevezetése, és legújabban a helyi iparűzési adó megfelezése, mely teljesen megbénítja az önkormányzatok önálló működését.

Civil önállóság

 

A civil szervezetek működése jelentős mértékben korlátozva van Magyarországon. Jogilag is, tevékenységében is (pl. nyilvános ételosztás tilalma), és el vannak zárva olyan, a civil szféra számára fenntartott európai forrásoktól, melyek igénybevételéhez kormányzat aláírása is szükséges.

Az állampolgárok önállósága

Embereket, illetve emberek egy csoportját adott erőforrásoktól többféle módon is el lehet zárni. Az egyik a jogi megoldás, amikor „de jure” megtiltunk valamit (pl. meleg-házasság, abortusz stb.).

Egy másik megoldás, amikor jogileg megengedünk valamit, de a gyakorlatban, azaz „de facto” ez a jog nem érvényesíthető, mert pl. nem juttatunk elegendő pénzt vagy lehetőséget arra, hogy valaki a jogát gyakorolhassa. A „munkaerő szabad áramlása” jog a szegény falvak esetén nem érvényesül, mert a munkanélkülieknek nincs elegendő pénzük még a munkakereséshez szükséges útiköltségekre sem. Hasonló „de facto” korlátozások láthatók Magyarországon rengeteg helyen az iskola-rendszer és az egészségügy erőforrásainak igénybe vételi szándéka esetén.

harmadik megoldás az az előző kettő keveréke: egy adott jogot nem teszünk mindenki számára kötelezően elérhetővé, csak „adhatóvá”. Ekkor a jogalkotó „kegyétől” függ, hogy egy illető hozzáfér-e egy adott erőforráshoz. Ilyen pl. a nyugdíj, avagy a társadalom-biztosítás alapjogból való kizárása és csak „adhatóvá” tétele.

Az állampolgárok önálló döntését akadályozza ezen felül az alternatívák (független tankönyvek, tantervek, iskolák) megszüntetése és politikai lojalitás megkövetelése bizonyos szociális erőforrások eléréséhez (tűzifa utalvány, közmunka).

 

Összefoglalás

A fenti tényeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy rendszer szemléletű megközelítést alkalmazva, az egyik fontos funkció, az önállóság szintje nem megfelelő Magyarországon. A probléma rendszer szintű.

Rossz a rendszer: rendszerváltásra van szükség.