TEIS Média

Miért kell a rendszerváltás? -Együttműködés- 7/16

Miért kell a rendszerváltás? -Együttműködés- 7/16

Előzmények

Sokat beszélünk rendszerváltásról, de senki sem írta le pontosan, hogy mi a rendszerváltás, és miért van rá szükség. A sorozat előző részeiben hat szempontot már elemeztünk. Ebben a hetedik részben az együttműködő képességet, mint az élő rendszer egyik feltételét vizsgáljuk meg Magyarországon.

Együttműködő képesség

Egy rendszer, egy szervezet számára az élethez szükséges a megfelelő kapcsolatrendszereinek a megléte. Kapcsolatrendszer közte és a külvilág között, és kapcsolat a saját tagjai, alrendszerei és szervezeti egységei között.

Külső együttműködés

Már az első részben is láthattuk, hogy hiányzik Magyariországon az megfelelő védőburok a rendszerből, mely megfelelően szabályozza ki- és bemenő folyamatokat. Ennek oka részben az együttműködő képesség hiányos volta a környezetünkkel. Ennek sok oka van, egy részük a történelmi múltból fakad – de egyelőre szorítkozzunk a tényekre.

A környező országokkal a kapcsolatunkat a folyamatos konfliktus-helyzetek jellemzik. A trianoni szerződés óta jelentős magyarajkú lakosság él „külföldön”. A jelenlegi kormányzat, főleg belpolitikai okokból, erősen támogatja a külhoni magyarokat. Ezt a támogatást a környező országok kormányai sokszor jogosan, sokszor jogtalanul az ő saját belügyeikbe történő magyar beavatkozásnak tekintik. A sokszor öncélú pazarlás belpolitikailag is komoly konfliktusokat okoz. A belső ellenzék (de egyre inkább a kormányhű szavazók többsége is) a megtermelt javak elherdálásának tekintik a hatalmas mértékű pénz- és erőforrás kiáramlást.

A nagyhatalmakkal a kapcsolatrendszerünk nem kiegyensúlyozott. A legfontosabb kapcsolatunk az Európai Unió, de a magyar külpolitika folyamatos konfliktusokat generál ebben az irányban is. Ennek egyik oka a kormányzat eltávolodása az európai demokratikus elvektől és követelményektől. A másik oka az unióból érkező pénzek magáncélra történő felhasználása (azaz ellopása), melyet nem csak az EU szervei, hanem az európai polgárok, mint adófizetők egyénileg is kifogásolnak.  A jelenlegi hatalom nem meri magát alávetni az EU bíróságának és ellenőrző rendszerének, mert ez számukra egyértelműen börtönt jelentene. Az orosz és kínai kitüntetett kapcsolatrendszer külpolitikailag, a német nagytőkével fenntartott kapcsolatrendszer (adókedvezmények, rabszolgatörvény stb.) belpolitikailag erősen destabilizáló és konfliktus gerjesztő hatású.

A külkapcsolatok normális működését erősen befolyásolja Magyarország belpolitikai kettéosztottsága. A két pólus (kormány és ellenzéke) folyamatosan ellentétes üzenetek továbbít a külvilág felé. Általában külföldi országokban is legalább két „magyarok szervezete” működik.

Belső együttműködés

Magyarországon a szervezetek, alrendszerek közötti belső együttműködés nem jellemző. Igaz ez mind a politikai, mind a civil, mind a magán szférára. A nézeteltérés, a konfliktus megléte egy társadalomban önmagában természetes dolog, a változás és a fejlődés velejárója, de a helyzetek rossz kezelése, az ellenségeskedés, széthúzás, viszálykeltés tekintetben sokak szerint Magyarország világelső.

A civil társadalom egységét máig nem lehetett megteremteni, a társadalom máig nem volt képes szembenézni saját történelmével. A jelenlegi ellenzéki pártok közti szövetségre több, mint tíz évet kellett várni, de így is komoly feszültség van a következő csoportok között:

  • A szövetség pártjain belül
    Ez az előválasztás körüli csatározásokban, a körzetekért vívott hatalmi harcban és a DK hegemóniája elleni küzdelemben látszik leginkább
  • A szövetség pártjai és a kívül rekedt pártok között
    Van olyan párt, mely nincs benn a szövetségben, de népszerűbb, mint egyes szövetségen belüli pártok
  • A civil szervezetek egymás között
    Ki képviselje a civileket? I a hiteles képviselő?
  • A civil szervezetek és a szövetség pártjai között
    Az eljövendő kormányzás körüli hatalomharc kezdete
  • A polgárok és a pártok között
    A polgárok kb. fele elfordult a pártoktól, mindegyiket korrupt hatalomhajhásznak tartja
  • A polgárok és a civil szervezetek között
    A polgárok döntő hányada semmilyen civil szervezetnek nem tagja

Egy társadalomnak sok alrendszere, szervezeti rétege van (politikai, gazdasági, kulturális, egészségügyi stb.), de most csak a politikai viszonyokat vizsgáltuk, hiszen ez döntő módon meghatározza a csoportok egyéb jellegű egymásközti viszonyait is.

 

Összefoglalás

A fenti tényeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy rendszer szemléletű megközelítést alkalmazva, az egyik fontos funkció, az együttműködési képesség szintje nem megfelelő Magyarországon. A probléma rendszer szintű.

Rossz a rendszer: rendszerváltásra van szükség.