TEIS Média

Egzakt társadalomtudomány – létezik ilyen?

Egzakt társadalomtudomány – létezik ilyen?

Kép: GettyImage

Bevezetés

Jó lenne pontosan tudni, hogy mi miért történt, miért történik most, és mi fog történni a jövőben. Nem csak a politikusok és közgazdászok, de a magánemberek számára is egyre fontosabbak ezek a kérdések.

Ilyeneket lehet olvasni:

 .. tudomány csak az lehet, ami matematikai bizonyítást alkalmaz, másrészt azon, hogy képes az előrejelzésre. A társadalomtudományok márpedig nem teljesítik egyik kritériumot sem.

…Van olyasmi, ami matematikailag nem írható le: minden jelenség elveszett a tudomány számára, ami nem számszerűsíthető. Szép, igazság, hatalom – ezek nem tartoznak a fennhatósága alá. Ezekkel foglalkoznak a társadalomtudományok, melyek nem tudományok, csupán rendszerezett ismeretterületek. Ezek nem alkalmasak egzakt levezetésekre, előrejelzésre, csupán sokféle vélemény csoportosítására.”

Vagy például:

egzakt (melléknév)

… A matematika és a fizika egzakt tudomány. A társadalomtudományok nem nevezhetők egzakt tudományoknak, mert fogalmaik és alkalmazott módszereik nem nélkülözik az önkényességet …”

Létezhet egzakt társadalomtudomány

Úgy gondolom, hogy a társadalomtudományok egzakt tudományosságát azért kérdőjelezik meg sokan, mert a társadalom-tudósok az alap-építőkockákat és alaptörvényeket rossz helyen keresték eddig. Az egzakt tudományra jellemző, hogy az adott területen alaptörvényeket, alap-igazságokat állapít meg (axiómák), melyekre tételek alapozhatók és általuk bizonyíthatók, és a terület jelenségeinek magyarázata a tételekre egyértelműen visszavezethetők.

Jelenleg olyan homályos és eléggé szubjektív fogalmakkal operálnak a társadalomtudományok, melyeknek a jelentésében, definíciójában, sőt sokszor létezésében maguk a szakemberek sem értenek egyet (szabadság, demokrácia, emberi jogok, az emberi érték stb.).

Paradigma váltás kell. Az előbb felsorolt fogalmak nagyon jó és hasznos hétköznapi fogalmak, de úgy gondolom, az alapvető rendszer-elemeket máshol kell keresni.

A mai fizika, mechanika, építés-tudomány nem lenne tudomány, és nem tartana ott, ha az építőmesterek például a fagerendák színe és szaga alapján határozták volna meg a mechanikai felhasználhatóságukat. Pedig: nem teljesen légből kapott a dolog, hiszen a tölgyfa gerendának és a fenyőfa gerendának eltérőek a mechanikai tulajdonságai, és a színük és szaguk sem egyforma. Szerencsére, az építőmesterek nem ezek alapján határozták meg a felhasználhatóságukat, hanem a fajsúlyuk, szakító-szilárdságuk, torziós tulajdonságaik alapján. Megtalálták azokat a fogalmi elemeket, építőkockákat, melyek valóban és közvetlenül meghatározzák a valódi viszonyokat.

Úgy látom, hogy az evolúciós fogalmak és törvények azok, melyek alapvetően befolyásolják a társadalmi viszonyokat, állapotokat és mozgásokat. A bevezetésben említett (szépség, szabadság, hatalom) jelenségek/fogalmak evolúciós fogalmakkal szépen leírhatók. Azt a tudományágat, mely a társadalmat (is) ezek alapján próbálja leírni, evomatikának neveztem el (az evolúció, matematika és fizika szavak összevonásával). Az evomatika fogalmai az életciklus, az erőforrás, a hatás, a hatásmennyiség, a struktúra, a rendezettség, a fejlettségi állapot stb.

Az egyedi és a statisztikus viselkedés, a véletlen és a determinizmus

Minden törvényszerűség bizonyos peremfeltételek mellett valósul meg, és minden állítás vagy szabályrendszer csak egy adott hatókörön belül érvényes.

Egy vasdarabon belül egy adott elektron pontos mozgását nem tudjuk megmondani, de a statisztikus viselkedését igen. Pontosan meg tudjuk mondani, hogy egy vasdarab leesik-e a padlóra, avagy nem, ha egy asztal szélére helyezzük, ha ismerjük a vasdarab súlypontjának a helyét az asztal széléhez képest, és ismerjük a gravitációs vektor (tömegvonzás) nagyságát és irányát.Akkor tehát semmit sem ér az elektronokkal kapcsolatos ismeretünk, hiszen nem tudjuk meghatározni egy adott elektron viselkedését?

A helyzet nem így van. Tudjuk irányítani az elektronokat, termelünk elektromos áramot, és nézünk televíziót, használjuk a számítógépet. Nem tudjuk meghatározni egy foton pontos viselkedését egy lézerben, de lézernyalábot tudunk létrehozni, és vágni, műteni, távolba hatni, távolságot mérni már tudunk lézersugár segítségével.

Általában nincs szükségünk nagyon pontosan ismerni a világot, sőt sokszor a túl sok információ gátja lehet a működésnek. Elég azt tudni, hogy Miskolc Budapesttől kb. 175 km-re van, nem kell pontosan tudnunk, hogy hány méter, centiméter, milliméter a távolság a két helységtábla között. Kimondottan zavaró lenne egy útjelző táblán ezt látni: Miskolc 172 345, 579 méterre van.

A társtudományok és a számítástechnika fejlődése is kell

A meteorológia talán a legjobb példa az egyedi elemek, a pontosság és a statisztikai viselkedés kiszámításának hasznossági viszonyaira. Az időjárás előrejelzés hihetetlen módon pontosabb ma, mint akár ötven évvel ezelőtt. Régen azt mondták: hogyan is lehetne azt a sok véletlen körülményt figyelembe venni, mely meghatározza a széljárást és hőmérsékletet?

Nos, eléggé jól és sikeresen meg lehet ezt tenni. Ennek oka a számítástechnika fejlődése, a nagyteljesítményű gépek hálózatba-kapcsolási lehetősége, a rengeteg statisztikai adatból levont következtetés, és a rengeteg mérési pont. A társadalomtudomány még nem érte el fejlettségében a meteorológiáét, de ez a közeljövőben bekövetkezhet, köszönet érte a Mesterséges Intelligencia fejlődésének. Azt hogy két hét múlva, kedden 11h-kor pontosan hány fok lesz az utcánkban a hőmérséklet, azt nem tudjuk (még) megmondani, de azt már ige, hogy hétfőtől szerdáig 95% valószínűséggel 27 é 29 Celsius fok között lesz, és ez rengeteget segít a mezőgazdaságban, a szolgáltatási ágazatokban, és a magánemberek programjainak a tervezésében is.

Lehet, hogy ma még nem tudjuk megmondani, hogy jövőre melyik orvos fog külföldre szerződni, de azt meg tudjuk nemsokára jósolni (pontosabban: előre tudjuk jelezni), hogy az egészségügyi dolgozók hány százaléka fog emigrálni és/vagy a pályáját elhagyni.

A tudományok általános fejlődéséhez jelentősen hozzájárul a számítástechnika alkalmazásának rohamos terjedése, mert ezáltal a dolgokat, folyamatokat rendszerezni kell, rendszerbe kell foglalni mindenhol – és ekkor előjönnek a hasonló adatok, hasonló folyamatok, és előtűnnek az analógiák és közös törvényszerűségek is. Ehhez természetesen komoly interdiszciplináris tevékenység is kell, másképpen szólva „felülről kell tudni nézni” és látni a dolgokat.

Összefoglalás

A számítástechnikai módszerek elterjedése, az egyre növekvő számítástechnikai kapacitások és a mindenhol elérhető adatok, valamint az internet felhasználása lehetővé teszi az egzakt társadalomtudományok kialakulását, először statisztikai, később elemi komponensek szintjén is.

Sas Tibor, 2021. április 11. Castellana Grotte