TEIS Média

Miért kell a rendszerváltás? – Szerkezetváltás – 4/16

Miért kell a rendszerváltás? – Szerkezetváltás – 4/16

Előzmények

Sokat beszélünk rendszerváltásról, de senki sem írta le pontosan, hogy mi a rendszerváltás, és miért van rá szükség.

Ha tételesen megvizsgáljuk, viszonylag egyszerűen belátható, hogy a jelenlegi magyar rendszer sem összetevőiben, sem struktúrájában, sem működésében nem megfelelő.

Fontos feltenni a kérdést: minek vagy kinek nem felel meg a jelenlegi rendszer? Ha azt válaszolnánk, hogy az állampolgárok egy jelentős részének, akkor ez már önmagában elég indok lenne a rendszerváltásra – de mi nem ezt az utat követjük. Az előző indok ugyanis erősen szubjektív, és emiatt erősen vitatható is lenne.

Létezik viszont objektív szabályrendszer, melynek érvényesülésének szükségessége szubjektumok nélkül is, és egzakt logikai úton, „objektív” eszközökkel, tudományosan is belátható.

Két olyan feltétel-halmaz van, melyeknek a rendszerünk meg kell feleljen. Az egyik halmaz kritériumainak teljesülése a rendszer önmagábani életképességéhez szükséges, a másik feltétel-halmaz pedig az evolúcióképességhez.

A részletes indoklást egy 16 részes cikksorozatban adjuk meg, minden cikkben tételesen ismertetve azokat a jelenségeket, melyek a meglévő rendszer 16 fő problémáját jelzik.

 

Menyiségi és minőségi változás

Az előző részben azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi magyarországi rendszer mennyire képes alkalmazkodni a szükséges belső és külső változásokhoz. Mennyire szabályozhatók, mennyire hangolhatók a meglévő gazdasági/társadalmi szabályozó-körök (ha egyáltalán ilyenek léteznek).

Az előző fejezet a mennyiségi változásról szólt. Egy rendszer, szervezet életében vannak nagyobb kihívások is: a minőségi változás/változtatás képessége.

Amennyiben egy tulajdonság értéke valamelyik irányban egy kritikus állapotot elér, akkor minőségi változás következik be az adott objektumban. Ha egy fazék vizet 100 fokosra melegítünk, akkor nem csak „melegebb víz lesz”, hanem a halmazállapota megváltozik: gőzzé válik. Ez már másfajta minőség. Igaz ez a másik irányban is: ha kellően lehűtjük a vizet, akkor nem egyszerűen „hidegebb víz” lesz a fazékban, hanem egy szilárd jégtömb, ami minőségileg, szerkezetileg más, mint a víz.

Ha egy objektum minőségében, szerkezetében megváltozik, akkor annak kezeléséhez is más minőségű, más szerkezetű eszközök kellenek. Egy két kilós jégtömböt puszta kézzel át tudunk vinni a szomszédba, de két liter víz átviteléhez már valamilyen edény kell, melynek alja van. Két liter gőz átviteléhez már zárható fedelű és hőszigetelő edény szükséges, ha nem akarjuk magunkat megégetni.

Kérdés: mi kell ahhoz, hogy egy szervezet szükség esetén szerkezetet, struktúrát  tudjon változtatni úgy, hogy közben az életképessége megmaradjon? Ezeket a szempontokat tárgyaljuk a következő fejezetekben.

Példa (megtörtént eset)

Mivel az evolúciós veszélyeztetettséget, a versenytársakkal való küzdelmet majd a 9. résztől kezdve tárgyaljuk, álljon itt egy pozitív példa a szerkezetváltás szükségességére. Ez egy idei (2020) megtörtént eset.

Segítek egy olasz családi vállalkozásnak a webáruházi kiskereskedelmi (B2C) forgalmazás beindításában, mivel értek egy kicsit az online marketinghez és kereső-optimalizáláshoz.

Márciusban és áprilisban napi 15-20 megrendelésük volt. Két ember ezt lekezelte, a feleség és a férje napközben összeállította a csomagokat (apró kertészeti eszközök, flakonok), esténként megírtak kézzel néhány számlát annak, aki kérte. Napközben a férj (sokat autózik) vezetés közben megválaszolta a napi egy-két telefonos kérdést, a feleség ugyanis nem nagyon értett a speciális biokertészeti dolgokhoz, ezért átirányította az érdeklődőket a férjéhez.

Májusban csináltunk egy marketing kampányt, melynek hatására a napi forgalom borzasztóan megugrott. A kampány 5. napján 1082 darab megrendelés érkezett (saját webáruház + Amazon + eBay)! Mivel az új szervezet/szervezés kialakítása több napot is igénybe vett, ezért a fel nem adott megrendelések száma napról napra nőtt, összességében elérte a kb. 10 000 megrendelést!

Szerencsére, sikerült megoldani kínkeservesen az átmenetet egy másfajta szervezeti struktúrával, de a cég majdnem belerokkant, csak néhány órára volt attól, hogy bezárja a kisker üzletágat.

Meg kellett oldani a következőket:

  • a hatalmas mennyiségű termék anyag-importját, gyártását, csomagolását, mindezt külső szervezetnek kiadva;
  • automatizált központi szállítmányozási szoftvert kellett üzembe állítani, és integrálni az Amazonnal, eBay-jel, saját webáruházzal, raktárral, számlázási rendszerrel és az olasz posta csomagküldő szolgálatával;
  • ügyfélszolgálatot és ügyfélszolgálati rendszert kellett felállítani (kommunikációs rendszer, email, telefon-központ)
  • külön csomagoló- és szállítmányozó részleget kellett létrehozni
  • külön dolgozó foglalkozott a szállítási késésekből adódó panaszokkal és a vevők kiengesztelésével

Teljesen világos, hogy a feladatot egyszerű mennyiségi változtatással (pl. sok ember felvétele) nem lehetett volna megoldani. Szervezeti, strukturális változtatásra és új típusú eszközök és módszerek felhasználására volt szükség.

Társadalmi/gazdasági szerkezet átalakítás

Vizsgáljuk meg, mi tette lehetővé a fenti példa-helyzet sikeres menedzselését? A magyar társadalomban megvannak-e az adott feltételek egy esetleges szükségszerű változtatás esetére?

A helyzet felismerése

Jelenleg a működés szempontjából kritikus adatok Magyarországon nem igazán publikusak. Erre jó példák a foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási, népjóléti adatok kormányzat általi meghamisítása vagy elrejtése. A változtatás szükségességének híre nem érkezne meg oda, ahová kellene.

Országos problémák

Országos szintű probléma esetén az átstrukturálás láthatóan nem oldható meg. A konszenzus hiánya, a hatalmi rendszer merevsége még apróbb strukturális változásokat sem enged meg, kivéve azokat a fentről (és nem a való életből) jövő változás-igényeket, melyek a hatalom koncentrálására és bebetonozására vonatkoznak.

Jogosultságok és eszközök

Általános (nem globális, az egész országra vonatkozó) esetben szükség van az azonnali és lokális intézkedésre, és az átmeneti időszak intenzív erőforrás-felhasználására. Ehhez jogok és eszközök kellenek, melyek a helyi szinteken jelenleg Magyarországon nincsenek meg.

Az emberi erőforrás ismételt felhasználása

Egy szervezeti, strukturális változás esetén egy adott rész-rendszer megszűnik és átalakul, de természetesen a részt vevő emberek tovább élnek, csak más típusú, általában más ismereteket és szaktudást igénylő feladatokat kell majd megoldaniuk. Az ismételt munkába állás az új rendszer kialakulását követően aktuális.

Magyarországon a fenti eset nagyon nehezen valósul meg. Ennek okai:

  • a képzési hiányosságok
  • a munkaerő nem univerzális
  • a munkaerő nem mobilis
  • a munkanélküli segély időtartama/összege nem elegendő az adott időszak áthidalására
  • az új jövedelmek általában alacsonyabbak a réginél (zsarolás típusú bérezés)

Tolerancia

Magyarországon a környezet nem „vevő” a változásokra, inkább visszafelé mutató a szemlélet, a változásokat nagyon nehezen fogadja el. A tolerancia, intelligencia, szolidaritás, az empátia hiánya és a hatalom arroganciája a jellemző az ilyen esetek kezelése esetén.

 Összefoglalás

A fenti tényeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy evolúciós, rendszer szemléletű megközelítést alkalmazva, az egyik fontos feladatkör, funkció, a Szerkezetváltás lehetősége nincs meg megfelelő mértékben Magyarországon. A probléma rendszer szintű.

Rossz a rendszer: rendszerváltásra van szükség.