TEIS Média

Miért kell a rendszerváltás? – Alkalmazkodás – 3/16

Miért kell a rendszerváltás? – Alkalmazkodás – 3/16

Előzmények

Sokat beszélünk rendszerváltásról, de senki sem írta le pontosan, hogy mi a rendszerváltás, és miért van rá szükség. Ha tételesen megvizsgáljuk, viszonylag egyszerűen belátható, hogy a jelenlegi magyar rendszer sem összetevőiben, sem struktúrájában, sem működésében nem megfelelő. Fontos feltenni a kérdést: minek vagy kinek nem felel meg a jelenlegi rendszer? Ha azt válaszolnánk, hogy az állampolgárok egy jelentős részének, akkor ez már önmagában elég indok lenne a rendszerváltásra – de mi nem ezt az utat követjük. Az előző indok ugyanis erősen szubjektív, és emiatt erősen vitatható is lenne. Létezik viszont objektív szabályrendszer, melynek érvényesülésének szükségessége szubjektumok nélkül is, és egzakt logikai úton, „objektív” eszközökkel, tudományosan is belátható. Két olyan feltétel-halmaz van, melyeknek a rendszerünk meg kell feleljen. Az egyik halmaz kritériumainak teljesülése a rendszer önmagábani életképességéhez szükséges, a másik feltétel-halmaz pedig az evolúcióképességhez. A részletes indoklást egy 16 részes cikksorozatban adjuk meg, minden cikkben tételesen ismertetve azokat a jelenségeket, melyek a meglévő rendszer 16 fő problémáját jelzik. Ez a rész az alkalmazkodás kérdéskörével foglalkozik.  

Alkalmazkodás

„A változás örök” – szokták mondani. A világon minden változik, és a különböző szervezeteknek és rendszereknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, ha életben akarnak maradni. A változás (és annak követése) bizonyos jellemzők, paraméterek megváltozását és megváltoztatását jelenti. Egészen pontosan a paraméterek, a jellemzők értékeinek a megváltoztatását. Általában mi emberek bizonyos mértékig toleránsak vagyunk: elfogadunk, normálisnak tartunk több értéket is egy adott tartományon belül. Például kellemesen érezzük magunkat, ha a szobában, ahol tartózkodunk, a hőmérséklet 22-25 Celsius fok között van. Ha a hőmérséklet ennél alacsonyabb, akkor hidegnek, ha ennél magasabb, akkor melegnek érezzük a szobát. 18 fok alatt már „nagyon hideget”, 30 fok felett már „nagyon meleget” érzünk. A szervezetünk bizonyos fokig képes alkalmazkodni a változásokhoz: hidegben elkezdünk dideregni, remegni – ekkor a sok apró, de erőteljes izommozgás meleget termel, így kompenzáljuk a hideget. Meleg esetén elkezdünk izzadni, a megnövekedett párolgás viszont hőleadással jár, ami a szervezetünket kissé lehűti, így visszatér a hőmérsékleti egyensúlyunk. Fontos megemlíteni, hogy a változásnak lehetnek mind belső, mind külső okai. Lehűlhet a szoba akkor is, ha kinyitjuk a bent lévő hűtőszekrény ajtaját, de lehűlhet akkor is, ha kint elkezd havazni.

Szabályozás és negatív visszacsatolás

Mint a fenti példában is látjuk, a szervezetünk kompenzál: lehűlés esetén melegít, felmelegedés esetén hűt. Ezt a szabályozási mechanizmust negatív visszacsatolásnak nevezzük. Ez biztosítja a szervezetünk normális állapotának megtartását. Egy dinamikus rendszer stabilitásának feltétele az, hogy legyenek benne negatív visszacsatolások. Ha ilyen nincs, akkor a rendszer egy változás hatására begerjed, lavina-szerű folyamatok játszódnak le benne és tönkre megy, „szétrázódik” (mint például rock-koncertek esetén, amikor a mikrofon elkezd sípolni, és a hangrendszer begerjed). Egy társadalomban ezt a negatív visszacsatolást a hatalmi ágak szétválasztása valósítja meg. Az egyik rendszer túlkapásait a többi rendszer képes egyensúlyozni és visszafogni. Ennek az „ellensúly rendszernek” a hiánya előbb-utóbb a társadalom széteséséhez vezet. A társadalom és a gazdaság szabályozás nélküli, természetes folyamatai sajnos pozitív-visszacsatolást mutatnak. Aki gazdag, az még gazdagabb lesz, hiszen nagy tételben és olcsón tud vásárolni, távolabbra tud elmenni a jobb termékekért, akció esetén van pénze vásárolni akkor is, amikor éppen nincs az adott termékre szüksége. Aki megteheti, az termelő-eszközt vásárol, céget alapít és így fokozni tudja a jövedelmét. A szegény ember viszont egyre szegényebb lesz. Folyamatos erőforrás-hiánnyal küzd, és ezek helyettesítése, pótlása újabb folyamatos veszteséget okoz a számára. Jellemző példa, hogy pl. egy munkanélküli falusi nem tud elmenni a városba munka-interjúra, mert nincs pénze a távolsági buszra. Magyarországon jelenleg a rendszer nem biztosítja a stabilitáshoz szükséges negatív visszacsatolásokat, a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik: a rendszer megváltoztatására van szükség az ország életképességének megtartása érdekében.

A változások kezelése

A változások megfelelő kezeléséhez és az alkalmazkodáshoz szükséges a megfelelő reagálási-mechanizmus megléte, azaz:
  • Az állapotok figyelése, mérése
  • Az adatok kiértékelése
  • Jelentős eltérés esetén jelzés küldése a megfelelő szervhez
  • Az illetékes helyen szakértelem a döntéshez és a beavatkozás megtervezése
  • Utasítás küldése a beavatkozó szervnek
  • Erőforrás a beavatkozásra
  • Az utasítás végrehajtása, beavatkozás
Ez a változás-menedzsment lánc a magyar társadalom legtöbb pontján nem működik megfelelően, ugyanis a fenti hét komponensből egy vagy több hiányzik. A munka területén a szakszervezetek, a hétköznapi életben a civil szervezetek, az oktatásban, egészségügyben a helyi önkormányzatok, a környezet-védelemben a zöld szervezetek működése, illetve erőforrásai vannak az állam által leblokkolva.

Túl nagy különbségek

A pozitív visszacsatolás lavina jelenségétől függetlenül is, a túl nagy különbségek károsan hatnak egy szervezetre. A fizikában is jól ismert a tény, hogy a különböző potenciálú helyek között egy nem teljesen szigetelt rendszerben kiegyenlítő áramok indulnak el. Az áram nagysága egyenesen arányos a feszültséggel, a potenciál-különbséggel. A jelenlegi kormányzat mindent megtesz a problémás pontok elszigetelése érdekében, az információ elrejtésétől és meghamisításától kezdve a „vezető anyag” megsemmisítéséig, de ez egyre kevésbé sikerül. A beinduló kiegyenlítő áramok (folyamatos elégedetlen vélemény-nyilvánítás, megmozdulások, mozgalmak) az ellenállással egyenes arányban „fűtik” a rendszert.  Ez a folyamat dezorganizációhoz vezet, mely a szervezet, a rendszer teljes szétesését vonhatja maga után.

Összefoglalás

A fenti tényeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az evolúciós, rendszer szemléletű megközelítést alkalmazva, az egyik fontos feladatkör, funkció, az Alkalmazkodás funkció egyik eleme sem működik megfelelően Magyarországon. A probléma rendszer szintű. Rossz a rendszer: rendszerváltásra van szükség.